Fájdalomcsillapító helyett a gerinctréninget válaszottam

fájdalomcsillapítóÉn is, mint rajtam kívül sokan mások is, ülőmunkát végzek. Igaz, hogy nagyon szeretem a munkámat, a kollégáim egyben a barátaim is, és a munkám során számtalan új dolgot tanultam, mégis úgy érzem, hogy van, ami negatív irányba változott. Ez pedig az ülőmunka során kialakult hátproblémák. Sokszor fáj a hátam, görcsösek a végtagjaim is és mivel egész nap az irodában ülök, keveset mozgok.

Egy ismerősöm ajánlotta nekem a gerinctréninget, azt mondta, ez segíteni fog nekem. Nem fog fájni a hátam, sőt, ez a tréning kifejezetten erősíti a hátizmokat is. Kíváncsi voltam, hogy pontosan mit is takar ez a gerinctorna, ezért, mint mindig, ennek is utána néztem az internen. Ahogy kutakodtam, egyre inkább izgatott lettem, nagyon megtetszett, és úgy éreztem, hogy ezt minél hamarabb szeretném kipróbálni. Közben a kollégáimnak is meséltem erről, hiszen nekik sem ártana, ha vigyáznának magukra, és hatvan perc mozgás mindenkinek az életébe belefér. Nekik is nagyon tetszett az ötlet. Elmondtam nekik, amiket az interneten olvastam róla, és közösen úgy döntöttünk, hogy elmegyünk egy ilyen tréningre és kipróbáljuk. Ki is néztünk egy helyet, és szerencsére az időpont is megfelelt mindegyikünknek, így ezzel nem kellett még variálnunk sem.

Mit ne mondjak, ez tényleg nagyon hatékony és jó mozgásforma, ugyanis néhány alkalom után elmúltak a hátfájásaim, sokkal fittebbnek éreztem magam, és könnyebben is tudtam aludni, mivel nem voltam görcsös sehol, bár az elején egy kis izomlázam volt, de hamar hozzászokott a testem.

Meg kell, hogy mondjam, mostantól rendszeresen fogok gerinctréningre járni. Eddig, ha fájt a hátam, de már annyira, hogy a lehajolás is nehezemre esett, akkor a fájdalomcsillapító volt, amire először gondoltam. Az elviselhetetlen fájdalmaknál alkalmaztam is, szerencsére ilyen azért ritkán fordult elő. A fájdalomcsillapító általában az utolsó dolog, amihez ilyenkor folyamodok, nem szeretek gyógyszert bevenni, nem tudom elviselni az ízüket. Tudom, nem ízlelgetni kell őket, de nekem nagyon nehezemre ment mindi is a gyógyszerek bevétele. Az egyetlen, amit szerettem, az egy vitamin volt, amit kiskoromban szedtem. Nagyon finom íze volt, néha titokban rágcsáltam el belőle pluszban egyet-kettőt, annyira szerettem.

Most azonban, hogy gerinctréningre járunk, és elmúltak a hátfájásaim, nem is kell fájdalomcsillapítót szednem. A többiek is elégedettek, mindannyian azon a véleményen vagyunk, hogy egy hosszú nap után nagyon jól esik egy kis mozgás. Levezetjük a felesleges energiáinkat, és sokkal jobban alszunk tőle. Plusz a hátfájásunk is elmúlik, és még izmosodik is tőle a hátunk. Ennek a tornának azonban nem a fogyás a lényege, hanem az izom erősítése, ezért kitalálta a kolléganőm, hogy mellette edzeni is eljár majd, mert ő fogyni szeretne. Keményen nyomja az edzéseket, nagyon büszke vagyok rá. Lehet, hogy a közeljövőben én is csatlakozom majd hozzá, a mozgás még sosem ártott meg senkinek. Bár most még kevés időm lenne rá, de már tervben van, hogy eljárok edzeni majd. Ez már fél siker. Aztán, ha végre sikerül úgy alakítanom mindent, hogy edzeni is el tudjak járni, nem csak a gerinctréningre, akkor már nagyon boldog leszek.

Mindig mosolyt csal az arcomra, ha arra gondolok, hogy milyen rövid időn belül változtattunk életmódot, és, hogy azóta sem hagytuk abba, nem lankadt a lelkesedésünk, és szerintem ez remek dolog.