Ép mobiltelefonban ép lélek

Mozogni nagyon jó, mondhatni öröm. Fú, ennél elcsépeltebb dolgot aligha mondhattam volna így kezdésnek. Való igaz, amikor fut az ember például, rettentően megviseli, a lábai mintha felgyulladnának belül, akárcsak a tüdeje, a levegőért kapkodni kell, a kitűzött idő vagy táv pedig olyan végeláthatatlannak rémlik fel, hogy könnyebbnek tűnik csak abbahagyni az egészet, felszállni inkább egy villamosra, és hazautazni, beülni a tévé elé, chipset enni, és hódolni az elzsírosodás csábító, ugyanakkor rémisztő nagyurának.

Amikor az emberek azt hangoztatják, milyen jó sportolni, valójában arra gondolnak, hogy milyen jó abbahagyni azt. Én legalábbis mindig így értettem. Mert nincs annál felemelőbb, mint beérni a célba, lefutni a kitűzött távot, esetleg időt, és megállni. Érezni, ahogy a fájdalom eltűnik, ahogy a vérnyomás meg a szívverés lecsökken, ahogy újra normális kerékvágásba áll minden, s a szervezeted többé nem próbál meg darabokra esni. Ezzel párhuzamosan pedig a szívedbe (realistáknak meg inkább az agyába) költözik az a felemelő érzés, gondolat, hogy nem adtad fel az egészet, és sikerült véghez vinned valamit, amit fontosnak tartottál. Nem beszélve az egészségről, mert a mozgás rendkívül hasznos az egész szervezetnek, még a gerincnek is jót tesz.

Én ezért az érzésért futok, és ez egy olyan élmény, amit soha nem lehet megunni. Higgyetek nekem, ahogy belejöttök a futásba, hamarosan nem kizárólag azon kaphatjátok magatokat, hogy szétesve, de teljesítitek nagy nehezen a távot. Nem. Emellett fejlődtök is, és elmondhatatlanul jó lesz majd, amikor a szokásos táv végére érve úgy látjátok, hogy még bírnátok tovább is. Akkor, na majd akkor, hogy ne hiányozzon a kívánt pozitív érzés, folytatni fogjátok a futást. És még egy körrel megtoldjátok, majd egy hét múlva még egyel, és így tovább és tovább. Ameddig nem hagyjátok abba a sportot, addig tart ez a fejlődés. (Jó, ez mondjuk nem azt jelenti, hogy ha elég kitartóan és sokáig csináljátok, jobbak lesztek mint egy Usain Bolt vagy Mo Farah, de értitek a lényeget.)

Mindössze oda próbálok kilyukadni, hogy ez egy önmagát gerjesztő folyamat, amiből jobb nem kiesni, különben elölről kell kezdeni az egészet. Én szerintem ma már simán az ötszörösét futom annak, amit eleinte bírtam. És annyira túlzottan régóta nem csinálom még. De ezt már olyan szinten űzöm, a párom szerint már „odáig fajult”, hogy az ügyes-bajos dolgaimat is futva intézem el, így nem kell a napi teendők mellett a szabadidőmből feláldozni a futásra. Persze a nagybevásárlást nem futva csinálom, de ha el kell mennem, teszem azt, egy ismerőshöz vagy egy apróságért a boltba, akkor inkább így megyek. Vagy jó példa a telefonjavítás is.

Mert az történt nemrég, hogy futás közben kiesett a zsebemből a mobil telefonom, és elég rendesen betört a kijelzője. Ezt a hátrányt korábban elfelejtettem megemlíteni, bizony ez egy jó kis ellenérv lehetne a futás mellett – igaz, csakis azok ellenérve volna ez, akik amúgy sem akarnak túlzottan sportolni. Az egész az én hibám volt, mert ugyan praktikusan cipzár van a melegítőgatyám zsebénél, hiába, nemes egyszerűséggel elfelejtettem behúzni azt. Futás közben csak egy koppanást hallottam, és máris tudtam, éreztem, ahogy a zsebem könnyebb lett. Megfordultam, és láttam, ahogy a földön heverészik Xiaomi telefonom.

Otthon megkértem a párom, hogy nézzen utána, hol tudnám megjavíttatni, és ő talált is egy Xiaomi szervizt, amiről kiderült, hogy nincs is olyan messze tőlünk. Úgyhogy húztam a futós cipőm másnap, és szaladva indultam az üzletbe, ahol kiderült, hogy nem is csak ilyen mobilokkal foglalkoznak, hanem számtalan másik márkával. Szerencsére a sérülés mértéke nem volt túlzottan nagy, így az ár abszolút nem volt „borsos”, hogy így mondjam. Ez azért nem mindegy, mert a sérüléstől függ, hogy mennyit fizet az ember lánya. Úgyhogy bátran mondhatom, hogy jól jártam, mert olcsón megúsztam az esetet, a telefonra meg amúgy is ráfért már egy kis renoválás, mert régóta megvolt már ekkor.

Úgyhogy ép testben ép lélek alapon, ép mobiltelefonnal futottam haza zsebemben, ezúttal becipzározva azt. Ha odafigyelünk, észrevehetjük, mennyi lehetőségünk van a mozgásra. Ha már csak annyit teszünk, hogy egy Xiaomi szervizbe futva megyünk az autó helyett, akárcsak én, már tettünk valamit az egészségért.